Megérkezés, első napok

A repülőutat teljesen végig aludtam, csak arra emlékszem, hogy felszálltunk, aztán már felébresztenek, hogy leszállunk. A repülőből kiszállva szinte az első sarkon várt minket a magyar aliya ügyintézőnk akivel elmentünk útlevelet ellenőrizni, majd vissza az ezüst színű telefonhoz (ami egy becsapás, mert nem is ezüst színű, csak a kerete az, amúgy fekete modern snassz telefon. Teljesen másképp képeltem :)). Lejött egy fiatal lány, és mondta, hogy a régi reptérre fognak minket átvinni, a segítőnk ennek nem örült, mert ez hosszabb ügyintézési időt jelent. Kicsit szomorú is voltam, hogy hogy akkor most több mint 3 órán át várhatunk. Átvittek minket busszal. A régi reptér nagyon klasszul né ki, igazi „retro” élmény volt. Felmentünk az irodába, ahol lehetett kávét inni, szendvicset enni, és mire megettünk, megittunk mindent már szólítottak is. Egy igazi orosz banyácska volt az ügyintézőnk, aki általában nagyon kekec, de velünk nagyon kedves volt :). Itt csináltak rólunk fényképet (ami kész szerencse, mert ugyan előre szóltak, ennek ellenére a Balázsnak elfelejtettünk képet csináltatni, az enyém meg a bőröndben maradt :)), majd elkészült a Teudát Olé bevándorló igazolványunk, amivel mindenféle kedvezményre vagyunk jogosultak, például 40%-al olcsóbban tudunk autót venni ami nagyon király :D, megcsinálták az egészség biztosításunkat, és kaptunk egy csomó pénzt :). Kaptunk egy 200 perces sim kártyát is amit sajnos nem tudtunk használni, mert a telefon valamiért nem szerette. Ezek után tovább kellett menni a kézbe kapott fényképpel és egyéb iratainkkal a másik irodába ahol a személyit csinálják. Ez előtt a segítőnk gyorsan kiválasztotta azokat a papírokat amikre szükség van, hogy gyorsabban menjen minden. Mi a gonosz (rasszista) ügyintézőhöz kerültünk, aki velünk megint csak nagyon kedves volt, mivel én szuper vagyok (azon kívül, hogy nem engedte a segítőnknek, hogy a házassági kivonatunk fordításáról fénymásolatot csináljon, amin eléggé ki is akadt. 6-ra kész is lettünk ami körülbelül 3 óra ügyintézés. Mi kb. úgy éreztük, mintha repült volna az idő, mindig történt valami nem volt nagyon holt idő.

Mire végzetünk már Izraeli állampolgárként mentünk ki a reptérről :), olé chádásként. 

Mikor végeztünk elmentünk a csomagjainkért amik ekkor már több órája keringtek. Illetve a csomagtér különböző pontjain voltak elszórva, szólva vadásztunk egy kicsit, mire minden meglett. Kicsit aggódtunk a tévé miatt, mert furán zörgött, de én optimista voltam, illetve annyira fáradt voltam, hogy már egyáltalán nem érdekelt. Hívtak nekünk Taxit és 9-re már a lakásban is voltunk. Kipakoltunk, aztán aludtunk. Másnap egy itteni segítő elvitt minket a Bankba ügyet intézni, de szerencsére van egy magyar egy testvérpár és az egy egyik nőnek a fia itt katona. Na az ő legjobb barátja is kísért minket és folyamatosan fordított, ami nagyon megkönnyített mindent. Szóval meglett a bankszámlánk, amivel bementünk a minisztériumba, hogy utalni tudják a pénzünket. Ott is gyorsan elintéztünk mindent. Hazajöttünk kaptunk ebédet, még intéztünk ezt azt a lakással kapcsolatban, majd elindultunk telefont szerezni. Először picit megijedtünk, mert aki a sorszámnál segített nem beszélt angolul, de szerencsére volt egy tündéri ügyintéző aki igen, és gyönyörűen beszélt angolul. Végig nagyon segítőkész volt, kikeresett nekünk egy olcsóbb csomagot, hogy tudjunk Magyarországra is telefonálni, mindent nagyon alaposan elmagyarázott, hogy biztosak lehessünk benne, milyen szerződést kötünk. Közben végig kérdezgetett minket, hogy honnan jöttünk, miért jöttünk, teljesen meglepődött, hogy van olyan, hogy magyar nyelv :). Majd több ügyintéző is fel-fel bukkant, és kérdezett tőlünk, és mondták, hogy milyen aranyosak vagyunk. Meg mondták, hogy Karmiel milyen szuper kis város. Legközelebb, be kell vinnünk még egy papírt, már közvetlenül mehetünk ehhez a lányhoz.

Szóval a második nap estére meglett: állampolgárság, személyi igazolvány, egészségbiztosítás, bankszámla, pénz, lakás, telefon előfizetés (Samsung Galaxy SIII :D), internet előfizetés (amit majd hétfőn kötnek be). Hihetetlennek tűnik, hogy ennyi idő alatt ennyi mindent el lehet intézni.

Ma elmentünk bevásárolni, és megnéztünk egy szupermarketet, amit az Orosz közvetlen projekt vezetőnk ajánlott, ami mily meglepő egy igazi orosz bolt, mindent lehet kapni, kolbászok, szalámik, tengeri herkentyűk, disznó hús, igazi hentesek akik legnagyobb meglepetésemre szuperül beszélnek angolul :), orosz eladók, hihetetlen, mondtam is hogy lehet, rossz gépre szálltunk :D. Most akkor Izraelbe aliyáztunk, vagy Oroszországba?

Az egyetlen tragikus dolog, a kenyér, az valami borzalmas, most ebben az orosz boltban találtam egy aránylag ehetőt, de egyenlőre csak csomagolt kenyeret találtam, ami brutál szar :(.

Viszont, jó hír nekem, hogy nagyon sokféle diabetikus üdítő van, ami otthon alig van.

Az orosz fickó mondott valami piacot is, de azt nem találtuk, majd még kérünk pontosabb infót, mert azért az nagyon jó lenne. Ezekben a boltokban a zöldség-gyümölcs választék nem elégít ki :)

A lakás, nekem pozitív csalódás volt, mert mégsem egy hanem másfél szobánk van, amerikai jellegű konyhával. Nem mondom, hogy egy palota, de lakni jó lesz, és már tervezzük, hogy fogjuk berendezni, hogy igazán élhető kis fészkünk legyen.

Nagyon gyorsan meg kell tanulni a nyelvelt, nagyon idegesít, hogy nem tudok beszélgetni, és nem értem, mit mondanak körülöttem. De mint tegnap megtudtuk január 6-án kezdődik az ulpán (nyelviskola), addig szabadok vagyunk, ami most épp nem akkora öröm, mert folyamatosan esik az eső, és itt az eső összes módozata van egy nap alatt, a szitálástól a dézsából öntésig, és ez váltakozik óránként.

De egyenlőre minden hihetetlenül jól megy, és mindenki nagyon kedves,mindenki segít.