Kalandtúra Budapesten

Mostani hosszabb hatás szünetemnek oka az volt, hogy két és fél hétre Pestre mentem, mert mint azt régebben írtam Jóanyámnak megkérték a kezét, és ráadásul nekem kellet a 20-30 fős vendégsereg étkezését megoldanom. Nos hát, mielőtt elindultunk úgy éreztem, ez a két és fél hát brutál hosszú, és nem is tudom mit lehet ennyi ideig csinálni, hű de naiv voltam.

Vasárnap érkeztünk, és mivel a gépünk reggel fél hétkor indult, gyakorlatilag semmit nem aludtunk (csak a gépen kicsit, meg a reptéren ) kicsaládom egy része kijött értünk a reptérre, majd irány jóbarátném lakása, ahol rögtön sikerült összekapniuk valamin, de aztán mindenkit elzavartunk, hogy akkor mi most aludnánk. Délután beszéltem Anyámmal aki rám csapta a telefont mert rosszat mondtam, aminek köszönhetően szuperül otthon is éreztem magam, mintha el sem mentem volna :).

Másnap elmentem a húgom tornájára ami az egyik legjobb dolog volt az egész ottlétemben, egyszerűen csúcs szuper volt. Aztán át anyámhoz, akivel mindenfelé kóboroltunk a hidegben esőben,a minek köszönhetően másnapra olyan beteg lettem, hogy 5 napig ki se nagyon keltem az ágyból (Apukámékhoz elmentem betegen is).

Szombaton félig még betegen elmentem az osztálytálakózómra ami nagyon jól sikerült, és nagyon szuper pozitív csalódás volt, olyan szuper normális, nyitott, értelmes emberek, hogy csak na. Régen nem beszélgettem ilyen jókat.

A második héten már nagyban készültem fejben (a gépemen) az esküvőre, hogy akkor mit is csináljak, mert hát én balga még itthon találtam ki a kajákat, és durva seggre esés volt a Pesti kínálat, szóval ez az ülj le és gondold újra tipikus eset volt, és volt 3 napom :). Ja és közben szerettem volna egy csomó barátommal találkozni, de a felével esélyem sem volt. Mondjuk ha más nem, már azért megérte hazamennem, hogy egy régi-új legjobb barátnőmmel ennyi időt tölthessek újra együtt, illetve kettővel :). Az esküvő előtt jómustohám, elvitt vásárolni (többek közt nélkülözhetetlen pick szalámit:)), éééés kaptam egy vadító pink ruhát kis fekete kabátkával, (imádtam!), na hazaérve Balázs és kedves barátnéim vérbe szívattak  hogy, az esküvőre flamingónak öltözök  és olyan a ruhám, mint egy atom villanás. A nagy nap előtt elmentem édesjóanyámmal bevásárolni, körmöt festetni, meg ilyenek, (mivel sajnos előző nap olyan szinten szarul voltam, hogy képtelen lettem volna bevásárolni), ami kicsit elkésettnek bizonyult, mert volt vagy 2 óra mire haza értünk, és volt vagy 15 -féle kaja amit meg kellett csinálnom másnapra, kicsit ideges is voltam miatta.Közben, megmutattam, a ruhámat a rózsaszín kérdéseben kellően kritikus anyámnak, és a még annál is kritikusabb anyámnak, akik teljesen odavoltak, hogy milyen k**va jó, hállelúja!  DE ez mint kiderült a legkisebb probléma volt, mert a nagy feldobott kavalkádban 3 nő esztelen vihogása közben (anyám-húgom-én) Jóanyám egy újsággal belekapott a szemebe és megvágta. Szerencsére legjobb régi-új barátném véletlenül ápolónő gyorsan lekezelte a szemem, és így estig tudtam dolgozni az ő és a húgom segítségével, de 9 körül a szemem feladta és csak vaksötétben csukott szemmel tudtam ülni a kisszobában, így onnan irányítva dolgoztak nekem egész éjszaka (én próbáltam néha aludni, de akkor is a kajákkal álmodtam, így 2 óránként kimentem csukott szemmel, kértem a segéderőt, hogy referáljon, majd mondtam az utasításokat, és visszafeküdtem). Reggelre már nagyon begyulladt a szemem így 8-kor elmentünk a szemészetre (kaptam szemcseppet), gyógyszertárba, majd irány vissza, amikorra már a segéderő is lassan vissza szivárgott. Közben megjött anyám tanúja, aki nem tudom most pontosan fő vagy mellék állásban de igazi boszorkány, és megvarázsolt, hogy gyorsabban gyógyuljak. Lementünk (engem kb. levittek.) a házasságkötő terembe, ami pont a sarkon volt. Anyumék kimondták a boldogító igent, amin jól elbőgtem magam, de legalább lehetett a rossz szemere fogni ;). Haza mentünk ittunk pezsgőt, a segédeim tovább pörögtek, én meg picit aludtam. Mire felkeltem ki tudtam nyitni újra a szemem a varázslat működött, így a végén még bele tudtam nyúlni a tálalásba, és mire a vendégek megérkeztek már teljesen tudtam használni a szemem. Az esküvő szenzációs volt; volt ének, vers, zene, sok sok beszélgetés, és itt végre tudtam mindenkivel találkozni akivel eddig nem sikerült. A varázslat 3 óráig tartott, akkor nagyon rossz lett a szememnek, így haza mentünk, és újabb 1,5 nap fekvés. Vasárnap még elszaladtunk apámékhoz, addigra már szinte tökéletes lett a szemem, és ettünk rengeteg finomságot kedves mustohám jóvoltából, kaptunk egy nagy zsák disznóságot, hogy itt se legyünk finomságok híján. Hétfőn bulit rendeztünk, minden barátomat felhívtam, hogy most vagy soha. A buli rendesen elfajult, a másnapról inkább ne is beszéljünk, bár annyit elintéztem, hogy leadtam a személyim, és mostantól K.É.M vagyok (Külföldön Élő Magyar). Ja még hétfőn megtudtam, hogy mégiscsak megjelent az a cikk a Time Magazinban, de jól kihagytak belőle, illetve benne volt sok minden amit mondtam, csak a nevem nem, és sok akkora hülyeség „fontos” emberektől, hogy azt hittem sikítok (de a barátnőm meg is mondta, hogy én „fontalan” vagyok).

Szerdán végre haza repültünk, azzal az érzéssel, hogy túléltük, vissza nézve kicsit olyan az egész mint egy lázálom, szerintem nem volt olyan nap, amikor úgy igazán tiszta fejjel lettem volna, vagy influenzás voltam, vagy vak, vagy részeg. Azt hiszem most egy ideig nemigen lesz honvágyam :)....