2014. július 6., vasárnap

Jaffo-ban az élet


Szóval ott hagytam abba, hogy beköltöztünk, és a fellegekben járok, ami továbbra is konstans. Épp óriási lakberendezési őrületben vagyok, folyamatosan a neten keresek ötleteket, már reeeengeteg képem van, és ötletem, már csak meg kéne hozzá gazdagodni. De addig is, az a jó ebben a városban, hogy az ember mindenhol találhat valamit, eddig sikerült találnom egy tökéletesen rozzant falapot (valami jó kis feliratos tábla lesz belőle), és egy adag retró izraeli reklám képeslapot, és még csak egy hónapja lakom itt, és igazából csak 2 hete figyelem az utcákat, szóval haladunk... Ezen kívül meg ügye itt van tőlünk 10 percre a bolhapiac,a mi elsőre nagy csalódás volt, senki nem akart velem alkudozni, amitől komolyan megsértődtem, miazmár hogy ENGEM, EEEENGEM csak egy lúzer kis turistának néznek, akit csak úgy át lehet vágni a palánkon, és majd megveszek egy vackot arany áron, mert azt mondja ez ennyi. Ott is hagytam mindet. Volt olyan, ami után vagy fél napig röhögtünk, olyan árakat mondott a lámpáira, mondtuk is, hogy inkább mondta volna, hogy bocsi nem eladó. Aztán úgy döntöttem megnézem az ebay-en (online aukciós ház), hogy mégis mennyi az annyi, és akkor már legalább érzem mi is a reális ár, nyílván a fele azoknak amiket mondtak, szóval az összes tudásommal, és kellően helyinek öltözve egy sima keddi napon, elindultam újra a piacra, mindenre húztam a szám, ami nem csak játék volt, rengeteg a hulladék, aztán megláttam egy gyönyörű kis vázát, odamentem megnéztem, elmentem, vissza, mire megszólított az árus, mondott egy nagy számot, mondtam az sok, mondott egy kisebbet, felvettem, és észrevettem, hogy van egy kis hiba a festésben ami lekopott, nagyon húztam az orrom, és mondtam neki, ez nem jó kopott, még kisebb ár, mondtam okéééé átgondolom hmmmm, még kisebb ár, így lementünk a felére, ami már megérte, bár gondolom ő még így is jól járt. DE ami a legjobb a piacban az a hangulat, mindenki hangosan üvöltözik, ócsárol, visszataszigál, könyörög, meg persze vannak, a tök közönyösök, azt nem is értem minek vannak ott, csak ott ül és szenved a melegtől, nem tudom ez milyen technika, de biztos valakinek ez jön be. És hamár hangulat, életem legnagyobb kihagyott fotója, teljesen kész vagyok, hogy nem voltam elég gyors, és észrevétlen, gyakorolni kell ezt a paparazzózást. Naszóóóval, ahogy ott sétálgattam az asztalok között, felfigyeltem egy nagyon ortodox hapsira, igazi kaftános pajeszos, látom hogy nagyon néz valami cd-ket, odamentem, gondoltam zene, mert szólt rendesen a kacskaringós zene, majd ahogy közelebb érek, de nem nagyon közel, rögtön észrevetettem, hogy a kedves fiatalember kupacnyi pornó gyűjteményt nézeget, ha lett volna még egy fél percem, szuper fotó lehetett volna belőle, nembaj megyek én még oda, reméljük ő is (hahaaa -  ördögi kacaj), csőre töltött telefonnal.
Ezen kívül élvezzük az életet, minden este az óvárosban sétálunk, vagy lemegyünk a tengerpartra megiszunk egy sört, sőőőt hazafelé mivel a tengerparton jövök, néha csak úgy beugrok a tengerbe, vagy napozok kicsit, vagy csak gyönyörködöm. Sőt néha kicsit csavargok, és új helyeket fedezek fel, múlt héten például az Amerikai Kolónia negyedét. Az történt, hogy véletlenül, rossz helyen fordultam be egy utcán, és megláttam egy nagyon érdekes házat, gondoltam lefotózom, aztán feljebb mentem, és egyszer csak egy tök idegen városban találtam magam, olyan ez a város, mintha mindenhol csillagkapuk lennének, vagy maga Woland, esetleg valamely bűbájos segítő társa viccelné meg az embert, és hipp-hopp teleportál egy másik világba, vagy városba, nagyon gyanús. (A cikk végén lesznek képek!)
Az önkéntes munkahelyemen, a női szervezetnél, új munkaköröm lett, mivel jelenleg nincsenek EU-s pályázatok, már csak 3 napot dolgozom délelőtt, és most olyan nőknek segítek, akik saját vállalkozást indítanának, és Facebook oldalt szeretnének, na nem mintha ebben olyan jó lennék, de szuperül használom a Google keresőt, és már utána olvastam mindennek, szóval az alapokat át tudom adni, és addig én is tanulok, szóval ez mindenkinek jó. Ma volt az első kliensem, jó két órát beszélgettünk, nagyon jó volt, bejelöltem őt is és az oldalát is, erre este megnéztem az új bejegyzését, konkrétan az ellenkezőjét csinálta annak amit mondtam szóval, azt hiszem fejlesztenem kell a kommunikálós, és megyegyőző képességem, de amúgy a beszélgetés végén, nagyon boldog volt, és nagyon örült, ami már tudom, hogy itt semmit sem jelent. Nade lesz  egy második megbeszélésünk is, addig összeszedem a hibáit, leírom kinyomtatom, a kezébe adom, és kielemezzük, és akkor talán jobban átmegy az üzenet.
Jaigen, és mivelhogy valahol tanulnom kell, mostmár van nekem is Facebook oldalam, ahol lehet engem és a kis életünket követni, szóval hajrá, hajrá!

Fotó szekcióóóóó:

Ezeket találtam az utcán: 


Ezt vettem a bolhapiacon:

Hazafelé, gyönyörködés...




Amerikai Kolónia











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése