2014. július 10., csütörtök

Tel Avivból jelentem


Most főleg azoknak írok, akik a facebookon nem tudnak követni, Íme a legutóbbi helyzet jelentésim az elmúlt napokból:

Tegnap (2014.07.09):

"A reggel is izgalmasan indult, épp befejeztük a reggelit, és indultunk volna dolgozni, mikor megszólalt a sziréna, most jó hangosan, szóval lépcső házba ki, ahol most a másik szomszédunkkal ismerkedtünk meg, aki nagyon szimpatikus, nem pánikol, bár ő is nagyon mondta, hogy, hogy utálja ezt, bár nem is tudom, ki az a perverz aki azt mondja ilyenkor, hogy jeeeeh sziréna!!! buli vaaaan!, na szóval ez utálatos nagyon, ez tény. Megbeszéltük, hogy megyünk demonstrálni a békért, és elköszöntünk. Pukkant párat, olvastam 2 is 5-öt is, nem tudom pontosan mennyi volt, aztán irány a munka! 
Szép sziréna mentes napot mindenkinek! Béke!"

Ma (2014.07.09):

reggel:

"Ma nem az óra csörgésére keltünk, hanem szirénára, félálomban háló ruhában, szaladtunk ki. Azt mondhatom, jobb hatásfokkal ébreszt mint a kávé, de szívesebben kómázom, szóval kösz fiúk az ébresztési alternatíva tesztelését, maradnék a hagyományosnál, tuuuudom, borzasztó konzervatív vagyok. Mindenkinek szép jó reggelt! "

déleben:

Most egy kávézóban ért a sziréna, gyorsan beszaladtam egy házba, elég lazák itt az emberek, senki sem rohangál. De komolyan, az embert már kávézni sem hagyják nyugodtan! De ez most távol volt, nagyon halkan halottam két robbanást, de a reggeli az közel volt nem messze tőlünk esett le a hatastalanított rakéta, a Florentine negyedében. Szép napot! #TelavivUnderAtack #israel #IwantPeace

1 óra körül:

Azt hiszem, azt utálom a legjobban, amikor nincs sziréna, csak hallom a robbanást, és nem tudom most mi van, ha tőlem távolabbra lövik, akkor itt nincs sziréna, de hallom a robbanást, és csak találgatok, hogy vajon, most mi történt, és most tényleg azt hallottam e, "Szerencsére" Balázs rögtön írt, ő látta az ablakból ahogy lelövi a vaskupola...

Itt tartunk most, nem tudom, mi lesz még a nap folyamán, remélem békésebb órák jönnek. Igazából a vaskupola miatt senki nem aggódik, mikor jön a sziréna mindenki elmegy védett helyre, az egész max 2-3 perc, sziréna, pár bumm, és mindenki megy tovább. Ma mikor egy kávézóban ültem, és mentem egy ház felé, be a házba, még tőlem kérdezte egy Izraeli nő, hogy mit csináljon :), nem is értem, hol élt ez a nő eddig ?! a föld alatt !?, na nem baj, beszélgettünk kicsit, és tényleg pár perc után olyan az egész mintha tényleg a világon semmi sem történt volna. 
Én egyenlőre próbálok erős lenni, nem félni, és általában ez jól is megy, a ma reggeli nagyon hangos volt, ezután már kicsit szarabb volt, de igazán, nem ez ami megvisel, Olvasom mit írnak a magyar újságok, háborút írnak, amikor csak egy terror szervezettel harcolunk, a legkisebb mértékben sem tudnak különbséget a "palesztinok", és a Hamasz között, mintha ez egy és ugyan az lenne, PEDIG NEM, és ez egy fontos különbség, nem jó ha elmosódnak ezek  a határok, és fontos különbséget tenni, hogy nem a palesztinok, hanem egy Hamasz nevű terror szervezet lövi ránk a rakétákat, és ő ellenük harcol most Izrael. Ami még ennél is elkeserítőbb azok a kommentek, tegnap már sírni tudtam volna, mindenhol elképesztő gyűlölet hullám Izrael ellen, mármint, persze tudom, hogy ez van, az eszemmel, de olvasni, látni több száz ilyen kommentet, az fájdalmas, és látni azt a tudatlanságot elkeserítő. Én annyit próbálok tenni, hogy a saját érzéseimet leírom, a saját szememmel látottakat leírom, nem akarom a helyzetet elemezni, nem vagyok szakértő, én csak egy szemtanú vagyok, és azt tudom átadni amit látok. Itt Jaffo-ban nincs baj, mindenki békében él, arab, muzulmán, zsidó, keresztény. Örülök, hogy egymás mellett halhatom a harang zúgást és a müezzin hangját, ez nekem a béke hangja, a reményé, hogy egyszer ezen a földön az emberek egymás mellett, egymással, békében fognak élni. 

Addig is, a a legjobb amit tehetünk, hogy élvezzük amink van, lemegyünk a tengerpartra este sörözni, veszünk egy sütit a kedvenc pékségemben, kiülök az erkélyre egy kávéval, és elhessegetem a sok rossz gondolatot, a szorongást, és egyé válok a mediterrán élet érzéssel. 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése