2014. július 13., vasárnap

Lépcsőházi mesék


Megint kicsit összefoglalom az utóbbi két napunkat.
Bevezető a Facbook oldalamról:

Péntek (11-e)
Reggel:

  • Rakéták ide vagy oda, mi tovább csinosítjuk a lakásunkat! Irány az IKEA ! Élünk halunk a svéd designért!
  • Ezek olvassák a bejegyzésemet, épp most volt egy sziréna, most a buszon ért minket, ez volt eddig a leghangosabb. Keep going! Azt hiszem még sem Rishon Lezionba kellett volna menni...
/Amúgy, persze tök feleslegesen mentünk ki, csak az nem volt épp raktáron amiért mentünk, de azért vettünk álló lámpát, egy két kis izét a konyhába, képkereteket csak kettőt, mert az itteni IKEA-ban nincs sima üveg képkeret ez egyenesen vééérlázíító, komolyan. Éééés egy igazi baldachinos szúnyoghálót, irtó romantikus!/

Este:
Kis esti adrenalin fröccs, megszólalt a sziréna, véletlenül valamelyikünk bezárta a bejárati ajtót, és nem találtuk a kulcsot, vagy fél percig, de végül sikerült kijutnunk, és biztonságos helyre menni, újabb tanulság, mindig legyen a kulcslyukban a kulcs. De ma igazi Balkán party van a Gagarin-ban többek a Besh 'o Drommal egyenesen Budapestről ááááááááá, megyek egy óriásit bulizni, ez kell az idegeknek, meg egy jó kis pálinka!

Szombat:Azt hittük, nyugis napunk lesz, egész nap semmi, hosszú alvás a bulizás után, aztán séta a Neve Tzedekben barátokkal, ebéd, bicikli, film nézés, hír nézés. Láttuk hogy ma csak (eddig) Jeruzsálem és környéke volt érintett, épp telefonáltam, hogy minden rendben van velem, amikor megszólalt a sziréna, volt pár bumm vártunk feljöttünk, de korán, még sziréna még bumm, majd majdnem 20 percet vártunk, jobb a biztonság. Ami a legrosszabb, hogy mindennek tetejében borzasztó meleg van, magas páratartalom, így a lépcsőház, nehezen elviselhető. A pánikolós szomszéd már lent, volt állítólag előre bemondták a TV-ben is, hogy 9-kor várható, muszáj lesz TV-t nézni, folyamatosan.


Szóval, továbbra sincs nyugi, de a vaskupola teszi a dolgát, így valódi veszélyben nem vagyunk.

De a Balkán party a Besh O'drom-os Barcza Gergővel, valami elképesztően fantasztikus volt, mindent elfelejtettem, csak táncoltam, táncoltam, és élveztem a zenét, ami nekem az otthon. A dj maga DJ Partizáni, egy orosz hapsi, aki teljesen rákattant a Balkán, meg cigány zenére, úgy néz ki, mint aki épp a Macska Jajj-ból lépett ki. A buli nehezen indult be, de aztán kiment a DJ és mindenkit beterelt. Elég családias buli kb 20 ember lehetett de engem csak a zene érdekelt, és hogy végre felszabadultan táncoljak. A koncert végére még betoppant pár magyar, szóval még egy órát legalább dumáltunk a parkolóban, kis magyar találkozót tartva, az amúgy 100% orosz helyen. Ez is egy olyan pontja Tel Avivnak, mintha egy ajtón belépve, egy másik országba lépnél be, talán egy Moszkvai bárban, folyik a vodka, néha a földre is, mindenki táncol, tipikus arcok, festett arcú, szőke lányok...

Általában nem bírom az éjfél után kezdődő bulikat, de most az esti sziréna, adott elég adrenalint, hogy hajnali négyig bírjam, mondjuk nem tudtam olyan jól aludni, mert közben féltem, hogy felébredjek, ha megint reggel 8-kor kezdenének szomszéd barátaink, szóval kissé szakaszosan aludtam, de azért vagy fél délig.

A nap végére már azt hittük, a mai riadó elmarad, elfogyott a muníció vagymi, de nem így lett.
Az tegnap esti riadó kissé megviselő volt, főleg a szomszéd pánik beteg lány miatt, szörnyen megviselő hallgatni ahogy sír, és mondja, hogy nem bírja, szerencsére a Balázs elég higgadtan és jól kezeli. Közben egy kedves rokonommal telefonáltam, hogy megnyugtassam semmi gond, na persze, pont akkor szólalt meg a riadó, lehet elkiabáltam a dolgot, mikor vége lett visszahívtam, hogy még mindig minden szuper, csak kellett egy kis lépcsőzés az éjszakára, úgysem árt a sport, amennyi édességet eszek mostanában, szóval érzem a gondoskodást. Ja és közben nagyon meleg lett, 80%-os párával, szóval a lépcsőház igazi szauna volt, így még a méregtelenítés is megvolt.

Azért az idegeim már nem olyan hálásak, este mikor már félig aludtam, valami idióta elkezdett petárdázni (ami itt nagyon gyakori), úgy megijedtem, hogy aztán álomba sírtam magam. Reggel már héttől félálomban tartottam magam, hogy mindjárt fel kell kelni, mert úgyis riadóra kelünk, de végül nyugis reggelünk volt. Elmentem orvoshoz, mert valami makkanás van a csuklómmal, a vénám körül, de mehetek újra kedden, mert ma mégsem rendelt a doki, és azt mondták ha már öt hete elvagyok vele, két nap nem számít, és végülis ezzel nem tudtam vitatkozni, és már így is hipochondernek érzem magam, mert harmadszor megyek mutogatni a makkanást, és az előző két alkalommal sem mondtak semmit, de nem adom fel, amíg nem múlik el!!

Aztán elmentem egy kis lélek ápolásra, mert az idegeimnek is kell a törődés, aztán utaztam szép békésen a buszon, amikor elindult a riadó, busz kinyit, futás az első házhoz, be házba a lépcsőházba. Jó sokan voltunk, felvertük az egész házat szerintem, mert persze mindenki egyszerre beszélt, jó hangosan, ki telefonon, ki egymással, nem is lehetett végül hallani a szirénát, de aztán valaki kisebb nagyobb sikerrel, próbálta halkabbra csavarni a hangerőt, és akkor hallottuk a 4 bumm-ot, lélegzetvételnyi csendszerűség, majd újabb hangzavar, mindenki megbeszélte telefonon, merre hány méter, vártunk 10 percet, futás vissza a buszhoz, Balázs gyorsan hívott, megbeszéltük, hogy rendben vagyunk, aztán irány haza. Megnéztem utána, a következő helyeken volt sziréna: Tel Aviv, Givatayim, Holon, Bat Yam, Ramat Hasharon, Bnei Brak, Givat Shmuel, Herzliya, de később északon is voltak riadók, Haifa Naharya.

Remélem hamar vége lesz, bár most olvastam, hogy épp elküldték az Egyiptomi béketárgyalót.
De tegnap ráadásul, már palesztin területeket is lőttek, Bethlehem, Hebron azt írták mostantól ezeket a helyeket is védi Izrael. Mert nem a palesztinok ellen harcolnak, hanem a Hamasz ellen.

Ezen felül, Izrael kész személyesen kimenteni azokat a palesztinokat, akik hajlandóak elhagyni az otthonaikat Gázában, de erre fel a Hamasz felszólította az embereket, hogy hagyják figyelmen kívül az IDF felhívásait, tehát azt is, ha szólnak, hova lőnek, hogy időben elmenekülhessenek.

Csak békére vágyom, és arra, hogy egyszer Gázában is békét akarjanak, hogy ne akarják, politikai célra felhasználni a saját halottaikat. Azt kívánom legyen saját országuk, de ne valami ellen, ne a gyűlölet tartsa fent, hanem az a vágy ami Izraelt hozta létre, hogy békében élhessenek a saját földjükön.



(Reuters)










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése